Csak a valódi tevékenység után nem kell extra adót fizetni

Csak bizonyos esetekben ad mentességet a forrásadó alól a frissített, magyar-amerikai kettős adóztatási egyezmény. Az adóoptimalizálás céljából Magyarországra telepített cégekre forrásadó-fizetés vár.

Az országgyűlés elé került az 1979-es, Magyarország és az USA közti kettős adóztatás elkerülését célzó egyezmény módosítása. A ratifikált szövegnek a dokumentum szerint a lehető legkorábbi időpontban hatályba kell lépnie.

Az egyezmény a magyarországi adók közül a személyi jövedelemadót, a társasági adót és a különadót érinti, az USA-ban alkalmazott adónemek közül pedig a szövetségi jövedelemadókat - a tb-t és a munkanélküliségi adókat ide nem értve - és a magánalapítványokat terhelő fogyasztási adókat. A módosítás elsősorban azokat a Magyarországon megtelepedett, gyakran amerikai tulajdonosi hátterű cégeket érinti hátrányosan, amelyeknek lényegében az volt a szerepük, hogy a kedvezmények kihasználásával jelentős adóelőnyt biztosítsanak.

A rendszer lényege, hogy a külföldi társaság Magyarországon keresztül intézett bizonyos ügyleteket, amelyek után Magyarországon kedvezményesen, a társasági adó ötven százalékával adózhatott - plusz különadót fizetett, amíg az volt -, és az egyezménynek köszönhetően forrásadó-fizetés az eredményt már nem terhelte. (Ez természetesen visszafelé is így volt, vagyis az USA-ban elért bevétel után csak az ottani adókat kellett megfizetni, a magyarországi céget extra adók már nem terhelték.)

A Magyarországra helyezett leányvállalatok jellemzően finanszírozási feladatokat láttak el. Ha egy amerikai cég olyan államban akart megjelenni, ahol forrásadót kell fizetni a bevétel után, ez kikerülhető volt egy Magyarországra helyezett leánnyal, amely az amerikai anyavállalat adta forrásból finanszírozta azt a harmadik országban működő vállalkozást, amely az effektív munkát végezte. Az új szabályok jelentősen szigorítják majd az ilyen típusú adótervezést. A módosítás szerint ugyanis az esetek túlnyomó többségében az ilyen ügyletek után forrásadót kell fizetni, ami Magyarországon 30 százalék, a kamatjövedelem után pedig legfeljebb 15 százalék.

A kedvezmény megmarad ugyan, ám a forrásadót azok a cégek biztosan nem tudják majd megkerülni, amelyek kizárólag adócsökkentési célzattal iktatták ügyleteik sorába Magyarországot. E cégek viszont valószínűleg soha nem fognak forrásadóz fizetni, akkor inkább elmennek az országból.

A mentesség csak akkor marad meg, ha a magyarországi leány is aktív kereskedelmi és üzleti tevékenységet végez s ez közvetlenül kapcsolódik a társaság tevékenységéhez. Vagyis az nem tekinthető majd közvetlenül a cég tevékenységi köréhez kapcsolódó ügyletnek, ha egy magyarországi leányvállalat csak abból szerez bevételt, hogy például az anyavállalat által rendelkezésére bocsátott licencet értékesíti egy másik leánynak. A helyzetet bonyolítja, hogy az érintett cégek milliárdos pluszbevételt hoztak az országnak.

---