Fontosabb, a vállalkozások tevékenységét érintő változások 2012-ben

I. Általános Forgalmi Adó

Az általános forgalmi adó kulcsa 25%-ról 27%-ra emelkedik január elsejétől A pénztárgépeket február 29-ig kell átállítani, addig kézzel írt nyugtát vagy számlát kell kiállítani. 2012-tol levonható a bérelt személygépkocsik áfája, azonban csak a „hivatali használat” arányában. Tételes útnyilvántartást kell vezetni, ez alapján lehet élni az ÁFA levonási lehetőséggel.

II. Egyszerűsített Vállalkozási Adó

Az egyszerűsített vállalkozói adó kulcsa 30%-ról 37%-ra emelkedik január elsejétol. Ezzel egyidejűleg az adónem válaszhatóságának feltételeként megállapított bevételi összeghatár 25 millióról 30 millió forintra emelkedik.

III. Cégautó adó

2012-tol környezetvédelmi osztály és teljesítmény alapján kell megfizetni, szemben az eddigi hengerűrtartalom szerinti besorolással. A cégautó adó összege havonta teljesítmény (kw) környezetvédelmi besorolás 0-4 6-10 5 és 14-15 0-50 16 500 8 800 7 700 51-90 22 000 11 000 8 800 91-120 33 000 22 000 11 000 120- 44 000 33 000 22 000

IV. Személyi jövedelemadó

Legfontosabb változás, hogy 2012-tol megszűnik az adójóváírás, ugyanakkor évi 2 424 ezer forintos jövedelemhatárig kivezetésre kerül az úgynevezett „szuperbruttó” fogalma. Ez azt jelenti, hogy eddig a jövedelemig a bruttó bér képzi az adóalapot. A 2 424 ezer forint jövedelem felett 27 százalék adóalap kiegészítéssel kell számolni, tehát a bruttó bér 127 százaléka az adóalap. Ezzel gyakorlatilag visszatért a kétkulcsos adó, annak ellenére, hogy az adókulcs nem változik, továbbra is 16 százalék.

Abban az esetben, ha a magánszemély jövedelme évközben meghaladja a 2 millió 424 ezer forintot és elmulasztja értesíteni errol a kifizetot, munkáltatóját, és emiatt kevesebb adóelőleget vonnak le tole, akkor a fennálló adótartozását 12 százalékkal növelten kell megfizetnie. Marad a családi kedvezmény, sot kibovítették azok körét, akik igénybe vehetik. A családi kedvezmény egy vagy két eltartott esetén havi 62 500 forint, három vagy több eltartott esetén havi 206 250 forint, amely összeggel az adóalap csökkenthető.

Béren kívüli juttatásokat továbbra is jövedelemadó terheli, amely a juttatás értékének 1,19-szeresének 16 százaléka. Azonban 2012-tol egészségügyi hozzájárulás is terheli, melynek értéke 10 vagy 27 százalék, amelynek alapja szintén a juttatás értékének 1,19-szerese. 10 százalékos kategóriába tartozik az üdültetés saját üdüloben; a munkahelyi étkeztetés; az Erzsébet utalvány; a Széchenyi pihenokártya; iskolakezdési támogatás; helyi utazási bérlet; iskolarendszeru képzés átvállalt költsége; önkéntes pénztárba, foglalkoztatói nyugdíjszolgáltatóba adott munkáltatói hozzájárulás. 27 százalékos kategóriába tartozik a béren kívüli juttatások 500 ezer forintot meghaladó része; az egyes béren kívüli juttatások törvényi korlátot meghaladó része; hivatali, üzleti utazáshoz kapcsolódó étkezés, más szolgáltatás; cégtelefon magáncélú használata; csoportos biztosítások díja; minden munkavállalónak azonos feltétellel nyújtott termék, szolgáltatás, megismerheto belso szabályzat alapján; a munkavállalók egyes csoportjainak azonos feltételekkel nyújtott termékszolgáltatás; csekély értéku ajándék, évente legfeljebb három alkalommal; bárki által hozzáférheto termék, szolgáltatás; rendezvényen adott ingyenes ellátás, szabadidoprogram, ajándék.

2012-től a törvényben külön meg nem határozott juttatásokat adhat a munkáltató (közteher megfizetése mellett), feltéve, hogy a juttatást minden dolgozó részére azonos nagyságban, vagy minden dolgozó által megismerheto szabályzat alapján meghatározott személyi kör részére biztosítja. Ilyen juttatás például, ha a munkáltató ingyenes vagy kedvezményezett vendéglátást, szabadido programot nyújt. A béren kívüli juttatások összértéke nem haladhatja meg az 500 ezer forintot. Amennyiben meghaladja az egészségügyi hozzájárulás mértéke 27 százalék.

2011. október elsejétol üdülési csekk formájában nem adható béren kívüli juttatás. Megszűnik az internet szolgáltatás munkáltatói támogatásának lehetősége, 2012-tol az ilyen kifizetések nem minosülnek béren kívüli juttatásnak. Amennyiben a munkáltató a továbbiakban is adja ezt a juttatást a munkavállaló részére, abban az esetben ez az összeg munkabérnek minosül.

Béren kívüli juttatások értékhatárai: - munkahelyi étkeztetés formájában havi 12 500 forint, illetve a fogyasztásra kész étel vásárlására jogosító Erzsébet utalvány formájában havi 5 ezer forint; - Széchenyi pihenokártya keretében szálláshely szolgáltatás évi 225 ezer forint; vendéglátás szolgáltatás évi 150 ezer forint, szabadido eltöltését, egészségmegorzést szolgáló szolgáltatás évi 75 ezer forint; - munkáltató saját üdülojében nyújtott üdülési szolgáltatás a minimálbér összegéig; - iskolakezdési támogatás a minimálbér 30 százalékáig; - helyi utazási bérlet; - iskolarendszeru képzés költségeinek átvállalása a minimálbér két és félszereséig, de csak abban az esetben, ha a képzés a munkakör betöltéséhez szükséges, vagy a munkáltató tevékenységével összefüggo szakmai ismeretek megszerzését, bovítését szolgálja; - önkéntes nyugdíjpénztári hozzájárulás a minimálbér 50 százalékáig; - egészségpénztári hozzájárulás a minimálbér 30 százalékáig.

IV.1. Végtörlesztés

Adómentes a végtörlesztéshez nyújtott munkáltatói támogatás 7,5 millió forintig, abban az esetben, amennyiben a támogatást közvetlenül a követelés jogosultja részére utalja át a munkáltató. Adómentes a támogatás akkor is, ha annak folyósítására a végtörlesztést követoen kerül sor. Ebben az esetben a munkavállalónak hitelt érdemloen bizonyítani kell a végtörlesztés megtörténtét. Szintén adómentesen nyújtható kamatmentes kölcsön a munkavállaló részére, amennyiben azt a munkavállaló végtörlesztésre fordítja.

IV.2. Reprezentáció, üzleti ajándék

2012-tol adóköteles a reprezentáció és üzleti ajándék címén nyújtott juttatás. Az adó mértéke a juttatás 1,19- szeresének 16 százaléka, továbbá 27 százalék egészségügyi hozzájárulást is kell fizetni a juttatás után.

IV.3.Lakás bérbeadása

Új szabályként a lakás bérbeadója a bérbeadás bevételébol levonhatja az általa más településen bérbevett lakás bérleti díját, amennyiben a bérleti idotartam meghaladja a 90 napot.

IV.4. Bérkompenzáció

Az elfogadott törvény szerint a Kormány rendeletben állapítja meg a bruttó 300.000,- Ft alatti munkabérek nettó értékének megorzéséhez szükséges munkabéremelés elvárt mértékét, valamint ennek részletes szabályait. A munkabéremelésnek eleget nem tevo munkáltató a jogeros határozattól számított két évig közbeszerzési eljáráson ajánlattevoként nem indulhat, továbbá a költségvetésbol és elkülönített állami pénzalapokból származó támogatásban sem részesülhet. Ugyanakkor nincs helye munkaügyi bírság kiszabásának.

V. Társadalombiztosítás

A szociális hozzájárulási adóról szóló törvény életbelépésével a társadalombiztosításról szóló törvény hatálya a jövőben csak a biztosított által fizetendo egyéni járulékra terjed ki. A biztosított által fizetendo nyugdíjjárulék mértéke változatlanul 10 százalék marad, az egészségbiztosítási- és munkaero-piaci járulék mértéke a jelenlegi 7,5 százalékról 8,5 százalékra no. A biztosított csak az egyéni járulék megfizetésére tekintettel jogosult államháztartási forrásból folyósított ellátásra vagy támogatás igénybevételére.

V.1. Rehabilitációs hozzájárulás

A rehabilitációs hozzájárulás kötelezettsége csak a legalább 25 fot foglalkoztató cégekre vonatkozik majd (jelenleg 20 fo). A megváltozott munkaképességuek foglalkoztatási feltételei közül ugyanakkor kikerül a napi négyórás minimum-foglalkoztatásra való utalás. A megváltozott munkaképességuek foglalkoztatási szintjét így ugyanazzal a módszertannal kell megállapítani, mint az átlagos statisztikai állományi létszámot, tehát a 4, illetve 6 órás foglalkoztatás arányosan kevesebbet ér a kötelezo foglalkoztatási szint teljesítésének számításánál.

VI. Szakképzési járulék

Jelentosen változik a szakképzési hozzájárulás rendszere. Az egyik legfontosabb változás, hogy 2012-tol nem lesz lehetőség sem fejlesztési támogatásról szóló megállapodással, sem saját dolgozók képzési költségének elszámolásával csökkenteni a bruttó kötelezettséget.

VII. Számviteli változások

Könyvvizsgálat: Változik a kötelezo könyvvizsgálat. 2012-tol azok a vállalkozások kötelezettek könyvvizsgálatra, akiknek az éves árbevételük két év átlagában meghaladja a 200 millió forintot vagy az alkalmazottaik száma meghaladja az 50 fot. Ez a 2012-es adóévre vonatkozik eloször, tehát a 2011-re vonatkozóan még a 100 millió forintos értékhatárt kell figyelembe venni. 2014-tol az értékhatár 300 millió forintra emelkedik.

VII.1. Házipénztár

2012-tol a házipénztárban tartott készpénz napi záróegyenlege nem haladhatja meg az elozo üzleti év összes bevételének 10 százalékát. Amennyiben az elozo év összárbevétele nem érte el az 5 millió forintot, abban az esetben, a házipénztárban maximum 500 ezer forint tartható.

VII.2. Leltározási szabályok

Változnak a leltározási szabályok, 2012-tol kötelezoen el kell végezni minden évben, ettol csak akkor lehet eltérni, ha a vállalkozás számviteli alapelveknek megfelelo mennyiségi nyilvántartást vezet, ez esetben három évente kötelezo a mennyiségi leltározás, azonban az egyeztetést ekkor is évente kell megejteni.

VII.3. Külföldi pénznemben meghatározott tételek

2012-tol változik, de már a 2011-es adóévre is alkalmazható, az új változás, amely szerint, ha egy vállalkozás valutában fizet, akkor a valuta könyv szerinti értéke árfolyamán is meghatározható, így elkerülheto az ok nélküli árfolyam nyereség vagy veszteség elszámolása. Ugyanakkor ez a változás nem érinti a devizában történo ügyleteket.

VIII. Társasági adó és osztalékadó

VIII.1. Veszteség elhatárolás 2012-tol a korábbi évek veszteségét az adóalap 50 százalékáig lehet érvényesíteni. Látvány csapatsport támogatása (labdarúgás, kézilabda, kosárlabda, vízilabda, jégkorong) 2011. júliusától lépett életbe ez az adókedvezmény, az Európai Bizottság határozata alapján. Amelyik vállalkozás a törvényben meghatározott módon a látvány csapatsportokat támogatja, és errol igazolást szerez, adókedvezményt vehet igénybe a fizetendo adó 70 százalékáig. Azonban ha a támogatás összege több volt, mint az adó 70 százaléka, abban az esetben az adókedvezmény fennmaradó részét továbbviheti a következo adóévekre, maximum 3 évig. Ugyanakkor támogatás összegét adóalap csökkento tételként is figyelembe lehet venni.

VIII.2. Adomány

2012-tol a közhasznú, kiemelten közhasznú szervezeteknek, egyházaknak, valamint közérdeku kötelezettségvállalás keretében adott adományok összege ráfordításnak minosül, azonban amennyiben a támogatott nem állít ki igazolást az adomány összegérol, abban az esetben az adomány összegével növelni kell az adóalapot.

VIII.3. Reprezentáció

A reprezentáció 2012-tol a vállalkozás érdekében felmerült költségnek minosül, tehát elszámolható költség. Ugyanakkor, a személyi jövedelemadó és az egészségügyi hozzájárulás összegét meg kell fizetni utána. 1,19*(16+27)%

VIII.4. Végtörlesztéshez nyújtott támogatás

Mint a személyi jövedelemadó változásainál említettük, 2012-tol, ráfordításként elszámolható a végtörlesztéshez nyújtott munkáltatói támogatás.

VIII.5. 10 százalékos adókulcs

Megszünteti a módosító törvény azt a 2013-tól hatályba lépo szabályt, amely az adóalap nagyságától függetlenül egységesen 10%-ra mérsékelte volna a társasági adóteher mértékét. Ennek megfeleloen 2013-tól továbbra is a jelenleg általánosan érvényes 19%-os és az adóalap 500 millió Ft-ig terjedo részére alkalmazható 10%-os kedvezményes társasági adókulcs marad érvényben.

IX. Baleseti adó

2012-tol baleseti adót kell fizetni minden olyan gépjármu után, amely után kötelezo felelosségbiztosítást is kell fizetni. Az adót a biztosítókon keresztül szedi be az állam. Azonban olyan esetekben, amikor nem lehet a biztosítón keresztül megfizetni az adót, abban az esetben önadózással kell bevallani és megfizetni.

Ilyen eset lehet például:

- ha valaki olyan biztosítóval köt szerzodést, amelynek nincs Magyarországon székhelye, fióktelepe; - a biztosítási díjat nem fizette meg; - ha valaki 2011-ben fizetett olyan biztosítási díjat, ami a 2012-es évet is érinti. Önadózás esetén az adót 2012. február 15-ig kell megállapítani és megfizetni. Az adó alapja az éves biztosítási díj, mértéke 30 százalék, azonban az adó összege nem haladhatja meg a napi 83 forintot, gépjármuvenként.

X. Szociális hozzájárulási adó

Új adóként kerül bevezetésre a szociális hozzájárulási adó 2012-tol. Ezzel egyidejűleg megszűnik a társadalombiztosítási járulék. Az új adó (hasonlóan a korábbi tb járulékhoz) a kifizetoket terheli. Megfizetése nem jogosít semmilyen ellátásra, szolgáltatás igénybevételére. Mértéke 27 százalék.

XI. Adózás rendje

Készpénzfizetés összeghatára: 2012-tol a készpénzfizetés összeghatára 2 millió forintra csökken, kapcsolt vállalkozások esetében marad az egymillió forintos határ. A limitösszeg átlépése esetén, az adóhatóság felé 15 napon belül be kell jelenteni az ügyletet. A bejelentés kötelezettség a vevot terheli.

XI.1. Kölcsönzött munkaero bejelentése

2012-tol a kölcsönvevo köteles bejelenteni a kölcsönzött munkaero foglalkoztatottságát az adóhatóság felé. A bejelentést a foglalkoztatást megelozo napon, de legkésobb a foglalkoztatás elso napján, továbbá a foglalkoztatottság befejezését követo napon kell megtenni.

XI.2. Áfa bejelentés elmulasztása

Azok az EVA hatálya alól kilépo adózók, akik nem teljesítik az általános forgalmi adóra vonatkozó adózási mód bejelentését, nem jogosultak adó visszatérítésre, visszaigénylésre, támogatásra, ameddig nem teljesítik ezen kötelezettségüket.

XI.3. Elektronikus bejelentés

2013. január elsejétol az elektronikus bevallásra kötelezett adózóknak minden bejelentési, változás bejelentési kötelezettségüket elektronikus úton kell teljesíteniük.

XI.4. Külföldi munkavállalók bejelentése

2012-tol a kirendelt külföldi személyek után bejelentési kötelezettség keletkezik. XI.5. Adószám felfüggesztés, adószám törlés Január elsejétol az adószám felfüggesztése nélkül kerül sor az adószám törlésére, amennyiben az adózó székhelye nem valós címre van bejelentve. Az adóhatóság az adószám törlést kizárólag a saját honlapján teszi közzé.

XI.6. Behajtási jogsegély az EU-ban

Jelentosen könnyebbé válik a különbözo adók és járulékok behajtása 2012-tol. Bármely tagállam különbözo adó és járulék követeléseit behajthatja a NAV.

XI.7. Adóregisztrációs eljárás

Januártól az adóhatóság megtagadhatja az adószám kiadását új vállalkozások esetében. A NAV megvizsgálja, hogy az alakuló vállalkozásnak ügyvezetője, vagy tagja múltjában elofordult-e jelentos adóhiányt, vagy adószám felfüggesztését törlését okozó tevékenység.

XI.8. Fokozott adóhatósági felügyelet

2012-tol az adóhatóság az adóregisztrációs eljárás során kockázatelemzési eljárást folytat le, ennek során kérdoívet küldhet az adózó számára, melyben a vállalkozásnak be kell mutatnia tevékenységét. Az eljárás eredménye alapján a kockázatosnak minosített adózókat a NAV fokozott adóhatósági felügyelet alá vonhatja. A fokozott adóhatósági felügyelet egy évig állhat fenn, idotartama alatt az adózó gyakoribb bevallásra kötelezheto, illetve eloírhatják számára, hogy bevallásait, nyilatkozatait adótanácsadóval, adószakértovel ellenjegyeztesse. Az adóhatóság az adószámot azonnali hatállyal törli, amennyiben az adózó nem tesz eleget a fokozott adóhatósági felügyeletbol fakadó kötelezettségeinek, illetve megszegi a nyugtaadási kötelezettségét, szabálytalanul foglalkoztatja munkavállalót, továbbá bármilyen lépést tesz bevételei eltitkolására.

XI.9. Munkáltatói adó-megállapítás

2012-tol a munkáltatónak minden munkáltatói adó-megállapítást választó magánszemélyrol adatot kell szolgáltatni az adóhatóságnak. XI.10. Önellenőrzés 2012-tol az önellenőrzés határido nélkül benyújtható, de továbbra is csak az esetleges ellenőrzés megkezdését megelozo napig.

XI.11. Pótló bevallás

Januártól az elmulasztott bevallást csak az esetleges ellenőrzés megkezdését megelozo napig lehet pótolni. XI.12. Magán-nyugdíjpénztári tagdíj beszedése 2012-tol a magán-nyugdíjpénztári tagdíjak beszedése, nyilvántartása kikerül az adóhatóság feladatai közül, így az erre vonatkozó adatok kikerülnek a bevallásból, de a magán-nyugdíjpénztári tagság tényét fel kell tüntetni a nyomtatványon.

XI.13. ÁFA összesíto jelentés

2013-tól január elsejétol megváltozik az ÁFA bevallás tartalma. A bevallásban nyilatkozni kell majd az összes kibocsátott és befogadott számla adatairól.

XI.14. Bizonytalan adójogi helyzet

2012-tol az adózó bejelentheti az adóhatóságnak, ha az adókötelezettség megállapítása során bizonytalan és ezért a bevallásban feltüntetett adóösszeg hibás lehet. Amennyiben ilyen jellegu bejelentés megtörtént, abban az esetben az adóhatóság egy késobbi ellenőrzés során a nyilatkozatban érintett adó tekintetében nem szabhat ki adóbírságot. Ugyanakkor az adóhiány és a késedelmi pótlék megfizetése alól nem mentesít a nyilatkozat. Az adózó nem tehet nyilatkozatot ÁFA, innovációs járulék, valamint szokásos piaci ár megállapítására, adókedvezmény igénybevételére. A nyilatkozat benyújtásának feltétele, hogy a tényállást ügyvéd, adószakérto vagy adótanácsadó által ellenjegyzett jegyzokönyvet rögzítsenek. A nyilatkozat benyújtása díjköteles. A díj mértéke adóként az adó összegének fél százaléka, de legalább 100 ezer és legfeljebb 5 millió forint. A nyilatkozat benyújtásának határideje megegyezik a bevallás határidejével. Késedelmesen benyújtott nyilatkozat érvénytelen. A nyilatkozat érvénytelen abban az esetben, ha az adózó nyilvánvalóan tévesen értelmezte a vonatkozó jogszabályt. Ilyen esetekben az adóhatóság a jegyzokönyv ellenjegyzését végzo szakértot is bírságolja, ennek mértéke a bejelentés díjának 50 százaléka, de legalább 200 ezer forint. A bírság kiszabása kötelezo.

XI.15. Költségvetési csalás

2012-tol a BTK új tényállást vezet be költségvetési csalás elnevezéssel, amely magában foglalja egyebek között a adócsalást és a foglalkoztatottsággal összefüggésben elkövetett csalás buncselekményét is.

XI.16. Ellenorzés megkezdése

2012-tol az adóhatóság nem küld elozetes értesítést az ellenőrzés megkezdésérol. Az ellenőrzés a megbízólevél átadásával veszi kezdetét. A megbízólevelet átadhatják személyesen, ez esetben azonnal megkezdodik az ellenőrzés, illetve postán is elküldhetik, ilyenkor a kézbesítés idopontja minosül az ellenőrzés megkezdésének.

XI.17. Próbavásárlás

2012-tol az adóellenőr a próbavásárlás során csak akkor tárja fel kilétét, ha szabálytalanságot észlel, egyéb esetben az ellenőrzés tényét kizárólag az adózó részére kézbesített jegyzokönyv igazolja. Így az adóellenőr a próbavásárlás során megvásárolt terméket elviszi az üzletbol, és azt utólag a vételár visszatérítése esetén szolgálja vissza az adózónak.

XI.18. Hiteles fordítás

Január elejétol idegen nyelveket beszél a NAV! 2012-tol az adóhatóság köteles elfogadni az angol, francia és német nyelven kiállított bizonylatokat, megkötött szerzodéseket, illetve más dokumentumokat. Korábban hiteles fordítást vagy szakfordítást kérhetett az adóhivatal.

XI.19. Pénztárgép lefoglalása

2012-tol az adóhatóság a pénztárgépet legfeljebb 10 napra bevonhatja, vizsgálat céljából. Az érintett időszakban nyugtatömb használható.

XI.20. Elovezetés

2012-tol az adóhatóság által megidézett tanú elovezetheto, ha az elso szabályszeru idézésre nem jelenik meg és távolmaradását nem igazolja.

XI.21. Becslés be nem jelentett alkalmazott esetén

2012-tol az adóhatóság a be nem jelentett alkalmazott után legalább a minimálbér kétszeresével kalkulálva, becsléssel állapítja meg a be nem fizetett adókat és járulékokat.

XI.22. Gazdasági események valódiságának vizsgálata

2012-tol a NAV nyomozati jogkörrel vizsgálhatja egyes gazdasági események valódiságát. Ennek keretében bizonylatokat, szerzodéseket, egyéb iratokat, dokumentumokat vizsgálhatnak. Ez nem minosül ellenőrzéssel lezárt időszaknak.

XI.23. Kézbesítési vélelem

2012-tol az kézbesítettnek tekintendo az olyan küldemény is, amelyet az adóhatóság az általa nyilvántartott címre elküld, de azt nem veszik át, illetve a küldemény a címzett ismeretlen helyre költözött jelzéssel érkezik vissza.

XI.24. Adóbírság

Az adóbírság a jelenlegi 75 százalékról 200 százalékra emelkedik a kirívóan jogellenes esetekben.

XI.25. Mulasztási bírság

A mulasztási bírság összege is emelkedik 2012-tol. Szélsoséges esetben akár 4 millió forint is kiszabható, de általánosságban magánszemélyek esetében 2-500 ezer; vállalkozások esetén 500 ezer – 1 millió forint lehet a bírság összege.

XII. Kötelezo kamarai tagság

Újonnan létrejövő gazdálkodó szervezetek és egyéni vállalkozók a bejegyzést követo 5 munkanapon belül, már muködo gazdálkodó szervezetek 2012. február 29-ig kötelesek kamarai nyilvántartásba-vételüket kezdeményezni. A kamarai hozzájárulás összege évi 5 ezer forint. A tagdíj összegét tárgyév március 31.-éig kell megfizetni. A kamarai hozzájárulás meg nem fizetése köztartozásnak minosül.

XIII. Változások a cégalapítás illetve cégmódosítás területén

Az új cégtörvény szerint a cégbejegyzés illetéke emelkedik. Jelenleg az egyszerűsített eljárásban létrehozott cégek cégbejegyzési illetéke egységesen 15,000 Ft. Ez Bt ill. Kkt esetén 25,000 Ft-ra, Kft esetében 70,000 Ft-ra emelkedik. Egyszerűsített eljárásban történo alapítás esetén a Cégbíróság elbírálási határideje 15 napra nő a jelenlegi 1 óra helyett. Szigorítják a vezeto tisztségviselokre vonatkozó összeférhetetlenségi, valamint a tisztség viselését kizáró szabályokat. Az összeférhetetlenséget az új cégtörvény szerint a jövőben nem a Cégbíróság/ügyvéd (nyilatkozattal) ellenőrzi, hanem ezt a bunügyi nyilvántartó szerv hajtja végre. Összeférhetetlenség esetén a cég ellen törvényességi felügyeleti eljárás indul. Ha a társaságnak külföldi személy a tagja vagy képviselője, fel kell tüntetni a kézbesítési megbízott személyét, aki a külföldi részére kézbesítendo iratokat átveszi és azt a külföldi részére továbbítja. A cégtörvény tervezete szerint tovább bővül Kft ill. Bt esetén a tagok, vezeto tisztségviselok cégnyilvántartásban szereplo személyes adatainak köre (név, anyja neve, lakcíme, adószáma és a születés helyére, idejére vonatkozó adatok). Amennyiben a cégben egy másik társaság a tag, feltuntetésre kerülnek a társaság tulajdonosára vonatkozó adatok is. Az adószám törlésre kerül felfüggesztés nélkül egy olyan apró figyelmetlenség miatt, ha a határozott idore választott képviselő képviseleti joga lejár és nem kerül sor új képviselő, ügyvezető választásra vagy képviseleti jogának meghosszabbítására. Kft üzletrész átruházás, cégeladás esetén adóhatósági engedélyre illetve közzétételre lehet szükség, amely az ügymenetet lényegesen hosszabbítaná.

---